Kinosternon scorpioides cruentatum

A déli iszapteknős (Kinosternon scorpioides) hat alfaja közül az egyik, és a legszebb. A vörösfülű iszapteknős Közép-Amerikában él, Mexikótól Hondurasig fordul elő nagy számban. Elérheti a 17 cm-es hosszúságot is, amely e család képviselői között óriássá teszi. A hím és a nöstény vörösfülű iszapteknős között méretbeli különbségek jelentősek. Ezen kívül a hímnek hosszabb és a tövénél vastagabb farka van.

Ezeknek a teknősöknek a szine a világosbarnától majdnem a feketéig változhat. A hasuk általában sárgás. Az arcán narancssárgás, pirosas foltok találhatók.

Őshazájában főleg az álló vagy a lassan folyó vizeket kedveli, amelyeknek homokos, iszapos alja van. Főleg sötétetéstől estig aktív.

Tartásánál ne tegyünk a medencéjébe más fajta teknőst (pl. ékszerteknőst), mivel nem mindig barátságosan bánnak velük. Nagyon szereti magát befúrni az iszapba, ezért megfelelő vastagságút tegyünk alá.

A nőstény a szárazföldre rakja le egy évben többször is a tojásait. Egy fészekrakáskor maximum 6 tojást rak le. Ezeket a tokjásokat azonnal tegyük a keltetőbe. 28°C-on, 90%-os páratartalom mellett általában 120 nap alatt kelnek ki a kicsinyek.

A fiatal teknősöket szúnyoglárvákkal, vízibolhával, rovarokkal, férgekkel lehet etetni. A száraz kajákat is nagyon kedvelik. Később kiegészíthetjük a menüt kisebb halakkal is. A kisebbeket naponta, a felnőtteket hetente kétszer háromszor etessük.

Forrás: Teknőstartók Klubja