Testudo kleinmanni

Líbiától Dél-Izraelig elterjedt. A legnagyobb számban Bersheba közelében található, Líbiában jóval ritkább. Egyiptomban csak a Szuezi-csatornától észak-keletre és a Nílus deltája között található meg. Itt is csak 4 kis izolált csoportot lehet megfigyelni.

A nőstényt a hímtől szinte csak a farkuk hossza alapján lehet megkülönböztetni, mivel a hímnek hosszabb, mint a nősténynek.

A hátpáncélja magasan ívelt és világos színű (legtöbbször sárga, de lehet barna vagy krémszínű is). Az alapszínen fekete mintázatok találhatóak. Ez a hímeken általában intenzívebb szokott lenni, míg a nőstényeken inkább barnás vagy halványabb. De persze vannak kivételek is. A haspáncéljuk sárga, csak egy-egy fekete folt található az utolsó pajzson. A feje is sárgás színű. A faroklemez megosztott és a haspáncél hátsó része mozgatható. Nem túl nagy teknős, 12, de maximum 14 cm-re nőhet meg.

Kedveli a homokdünéket és a sivatagi környezetet. Jól tűri a forró nappalokat és a hideg éjszakákat.

Elsősorban az aljnövényzetet, füveket, kaktuszokat eszik. A vizet a táplálékával együtt szerzi be. Izraelben a következő növényeket eszi meg: Astragalus fajták, Cardus arabicus, Eremobium aegyptiacum, Hippocrepis bicontora, Launaea tenuiloba, Lobularia arabica, Neurada procumbens, Plantago albicans, Scabiosa eremophila, Erodium ciconium. Ha túl alacsony számára a hőmérséklet, akkor egyáltalán nem hajlandó enni.

A párzás szeptembertől októberig tart. Ilyenkor a hímek magas hangokat adnak ki. A tojásrakás májusban vagy júniusban történik meg. A tojásokat magas (30°C) hőmérséklet és alacsony páratartalom mellett kell keltetni. 50-80 nap múlva kelnek ki a kicsinyek. Alkalmanként 1-3 tojást rak le a nőstény és egy évben 2-3-szor szokott tojást rakni.

A kis mérete ellenére nagyon nagy terráriumot kíván. Egy teknős esetén ez a páncélhossz 10 x 5-szöröse legalább. Ha a szabadba tartjuk a teknősünket, akkor biztosítani kell számára a megszokott környezetét és teljesen szélmentes helyet kell számára kialakítanunk. Sokszor még a szabadban is melegítőlámpát kell használnunk. Terráriumban 30°C-ot és alacsony páratartalmat kell biztosítanunk. A talajmelegítés szinte kötelező. Télen pár hétre magasabb páratartalmat kell biztosítanunk, hogy a teknős érezze az esős időszakot. Ezen kívül a nappalokat mesterségesen le kell "rövidítenünk", hogy a teknősünk pár hétre nyugalomba vonuljon.

Az aljzatot homokból és kavicsból kell kialakítanunk. Berakhatunk a terráriumba néhány követ és kaktuszt is. Ez utóbbit azonban a teknősnek nem szabad elérnie, különben megeszi. De berakhatunk egy kis füves részt is.

Forrás: Teknőstartók Klubja