Caretta Caretta
Argentínától Új-Skóciáig fordul elő. A legnagyobb populációja Észak-Amerikában, Észak-Carolina-tól Floridáig található.
Az ál-cserepesteknősnek jellegzetes, nagy feje van. Ez azonban nem azért van, mert nagy az agya, hanem nagyon erős az álkapcsa. 85-100 cm-re nő meg és átlagosan 68-182 kg között mozog a súlya. Két alfaja ismert:
- Caretta Caretta
- Caretta Caretta Gigas
A Caretta Caretta Gigas a Csendes Óceánban és az Indiai Óceánban él. Azonban néhány apróbb dolgokban is eltérnek egymástól.
Az ál-cserepesteknős húsevők, elsősorban szivacsokat, medúzákat, rákokat, kagylókat és osztrigát esznek. Az álkapcsuk izma nagyon kifejlett, így könnyen szét tudják tőrni pl. a kagylók héját.
Ez a tengeri teknős akkor válik ivaréretté, amikor eléri az 50 cm-es hosszúságot. A nőstények minden második évben raknak tojást, de akkor 3-4 fészket is ásnak. A fészekrakás időszaka tavaszra és kora nyárra tehető. Ekkor a nőstény 30 naponként rak fészket. Egy fészekben általában 120 kb. 4 cm átmérőjű tojás található. A kicsinyek 31-65 nap után kelnek ki.
Az ál-cserepesteknősök, mint a többi tengeri teknősök az életük nagy részét a tengerben töltik. A tojásrakásra elsősorban nyugodt partszakaszokon kerül sor. Néha megfigyelték őket édesvizű folyókban is, például a Mississippi-ben is találtak már ál-cserepesteknőst.
Az Antillákon és a Karibbi szigeteken a helyiek esznek ál-cserepesteknőst. De sok pénzt adnak nemcsak a húsáért, hanem a tojásáért is. Teknőstojásból csinálnak palacsintát is, de Kubában tojásport is készítenek belőle. Hondurasban a páncéljából evezős hajót készítenek.
Az ál-cserepesteknős 1978 óta védett. A legnagyobb populációban a Nagy-Antillákon és az USA keleti partvidékén élnek. Évente 15.000 ál-cserepesteknős rak fészket, azonban Carolina-ban évi 3%-os fogyást figyeltek meg.
Forrás: Teknőstartók Klubja |