Testtömeg : 36-50 kg Testhossz : 80 cm is lehet Táplálkozás : növényevő, szukkulens növények Szaporodás : tojásai 8 hónap alatt kelnek ki
A legnagyobb kontinensen élő teknős, csak szigeteken élők nagyobbak nála a szárazföldön. Száraz törpefüvű szavannák, félsivatagos területek lakója. Szukkulens növényekkel, gyümölcsökkel, levelekkel táplálkoznak. Ha megijesztik őket, a fejüket behúzzák a páncéljukba, és az első lábaikat a fejük elé tartják, így védve azt a támadásoktól. A nagyon forró, illetve hűvös időszakokban hatalmas gödröket ásnak, amelybe valósággal betemetik magukat. 40 Celsius fok felett nyáladzani kezdenek, hogy azzal is hűtsék magukat. Hajnalban és alkonyatkor a legaktívabbak.
A hímek rendkívül agresszíven viselkednek egymással szemben, főleg a párzási időszakban. A csatázó felek ekkor nehézpáncélosokként rontanak egymásnak. A győztes párosodik a nősténnyel, amely utána megfelelő helyet keres a tojásoknak. A párzás júniustól márciusig bármikor bekövetkezhet, de a leggyakoribb az esős évszak után, szeptembertől novemberig.
60 cm átmérőjű és 7-14 cm mély gödröket ás, majd egyenként 15-30 tojást tojik beléjük, végül befedi őket. A művelet akár 5-6 órát is eltarthat. Általában 4-5 ilyen fészket épít. A tojásokat a nap melege költi ki. A mindössze 4-6 cm-es kicsik 8 hónap múlva kelnek ki. A hímek ivaréretté a 35 cm-es testhossz elérése után válnak.
A sarkantyús teknősük létszáma vadon hírtelen csökkenésnek indult, amely összefügghet az éghajlat változásával (elsivatagosodás), a fokozódó legeltetéssel éppúgy, mint csempészettel. Szerencsére mesterséges körülmények között is jól szaporítható, hazánkban a Győri Állatkert jár élen ebben. |