Macroclemys temmincki

Én a keselyűteknős megnevezést használom erre a fajra, mivel szerintem ez a név nagyon találó. Külföldi - főleg angol - nyelvű lapokon a Macroclemys temmincki az "aligátorteknős". Ezzel kapcsolatos rész: Aligátorteknős kontra keselyűteknős.

A keselyűteknős a legnagyobb édesvízi teknős a világon. Több mint 75 cm-re is megnőhet és elérheti a 80 kg-ot. Az eddig talált legnagyobb példány az elmondások szerint 183 kg-os volt (Neosho folyó, Kansas, 1937.). Bár ez az adat nem bizonyított. Az igazolt rekorder "csupán" 107 kg-ot nyomott (Brookfield állatkert, Chicago). A farka nagyjából ugyan olyan hosszú, mint a páncélja. A hímek általában nagyobbak a nőstényeknél.

A leginkább szembetűnő sajátossága a páncélja. A hátán három, feltűnő "gerinc" fut végig, amelyek jól kiemelkednek a páncélból. Az orra hegyes és az álkapcsa csőrszerű képződményben végződik. Innen is kaphatta a keselyűteknős elnevezést. Ennek a teknősnek a testéhez képest nagy és erőteljes feje van. A nyelvén van egy féreg szerű csalétek, amelyet a sajátos vadászatakor alkalmaz. Ugyanis úgy ejti el a halakat, hogy kitátja a száját, majd mozdulatlan marad, csak ez a "csalétek" mozog. A halak ezt féregnek nézik és megpróbálják elkapni. Ekkor azonban a vadászból áldozat lesz, mivel összezáródnak a hatalmas álkapcsok és a teknős lenyeli a halat.

A keselyűteknős elsősorban a mély vizeket kedveli. Amerika nagy folyóiban, csatornáiban és tavaiban él. Megtalálható Texas államban, a Mississippi mentén, Floridában, Lousianaban, Arkansasban, Georgiaban, Oklahomaban és Missouriban.

Az idejük nagy részét a vízben töltik és szinte csak tojást rakni mennek ki a szárazföldre. Nagyon hosszú időt tudnak eltölteni levegővétel nélkül a víz alatt, akár 15-20 percet is. Teljesen alkalmazkodtak az életmódjukhoz. A bőrük barnás színű, így jól el tudnak rejtőzni. A páncélja durva, így a vízinövények könnyen megkapaszkodhatnak rajta. Mivel nem szokott túl gyorsan mozogni a vízben, így egész kis kertet is képes a hátára növeszteni. Ezzel is jobban elrejti magát. Egy-egy kifejlett példány inkább hasonlít egy darab kőre, mint egy teknősre.

Leginkább este, éjszaka vadásznak. A zsákmánya főleg halakból, kígyókból, békákból, kagylóból, más teknősökből áll. De néha eszik vízinövényt is. Néhány esetben megfigyelték, hogy egy keselyűteknős megölt, de nem evett meg egy kisebb fajtársát.

A keselyűteknősök 11-13 évesen érik el az ivarérettséget úgy 36 cm-es páncélhosszal és 9-10 kg-al. A keselyűteknősök a tavasz folyamán párosodnak és a nőstény 2 hónap múlva rakja le a tojásait. Egyszerre 8-52 tojást rak le a víz közelében (maximum 50 méteres körzetben) a szárazföldön. Ezekből 80-110 nap alatt kelnek ki a kicsinyek.

Fogságban több mint 60 évig is elélhetnek. Azonban senkit sem biztatnék arra, hogy keselyűteknőst tartson otthon, mivel nagyon nagy a helyigénye és veszélyes teknős. A tartásához Magyarországon külön engedély szükséges.

A legnagyobb fenyegetést számukra az ember jelenti. Sokszor a húsáért ejtik el őket.

Forrás: Teknőstartók Klubja